2023. január 10-én megjelent a Kormányzati Jogalkotási Központ honlapja a jogsértéseket bejelentő személyek védelméről szóló törvényjavaslat egy másik, hatodik részletét, az úgynevezett visszaélést bejelentő törvényt. Noha a következő projektben nem hiányoztak meglepő változások a korábbi feltételezésekkel kapcsolatban, a következő változat közzétételét jó jelként kell értelmezni, amely kapcsolódhat a miniszterelnök kancelláriájának honlapján közzétett információkhoz, miszerint a projekt a Miniszterek Tanácsa általi elfogadásának tervezett időpontja 2023 első negyedéve.
Milyen feladatokat és kinek vezet be a visszaélést bejelentő törvény?
A visszaélést bejelentőkről szóló törvény hatálybalépése minden olyan jogi személyre vonatkozik, amelynek esetében legalább 50 személy végez vagy végez munkát (kivéve a törvényben felsorolt jogalanyokat, főként szabályozott iparágakból, például a pénzügyi piacból, kivéve a 10 000 lakosnál kevesebb irodákat és szervezeti egységeket).
A fentiek azt jelentik, hogy minden olyan jogalany, amely munkaszerződés vagy más szerződés (beleértve a polgári jogot, beleértve a B2B-t is) alapján legalább 50 főt foglalkoztat, köteles alkalmazni a törvényt és végrehajtani az abból eredő kötelezettségeket.
A törvény hatálya alá tartozó jogalany elsődleges feladata általában a visszaélést bejelentők (úgynevezett visszaélést bejelentők) megtorló cselekményekkel szembeni védelmének biztosítása.
E kötelezettség konkretizálása az, hogy belső eljárást kell végrehajtani a társaságban elkövetett jogsértések és nyomonkövetési intézkedések bejelentésére (belső értesítési eljárás), valamint a belső értesítések nyilvántartásának vezetésére vonatkozó kötelezettség.
Mi a belső bejelentési eljárás végrehajtása?
A belső bejelentési eljárás a munkáltató belső jogi aktusa, amelyet a munkáltató határoz meg egy jogi személynél működő vállalati szakszervezetekkel vagy az adott jogi személy számára munkát végző személyek képviselőivel folytatott konzultációt követően.
A törvény meghatározza az eljárás minimális, kötelező tartalmát, amely többek között a következőket tartalmazza:
- az érintett jogalanyban az értesítések fogadására, kezelésére, feldolgozására és nyomon követésére kijelölt szervezet vagy személy megjelölése;
- a bejelentések bejelentők általi továbbításának módjának leírása;
- a nyilatkozat beérkezésétől számított 7 napon belül a kérelmező felé történő megerősítési kötelezettség;
- a visszajelzés bejelentőnek történő benyújtásának maximális határideje, amely nem haladja meg a nyilatkozat érkezésének megerősítésétől számított három hónapot;
- a belső bejelentési eljárás alkalmazására vonatkozó ösztönző rendszer meghatározása.
A belső bejelentési eljárás végrehajtásától, amely csak az adott jogalanyban működő folyamat leírása, meg kell különböztetni a visszaélést bejelentők fogadásának és kezelésének teljes rendszerét és értesítéseit. Az ilyen rendszernek meg kell felelnie számos, többek között a törvényben meghatározott funkciókkal kapcsolatos követelménynek, amelyek biztosítják az adattovábbítás biztonságát, anonimizálását és a jogi személy által felhatalmazott személyek értesítések tartalmához való hozzáférés ellenőrzését. A törvényben előírt összes követelménynek megfelelő rendszer WeMoral.
A belső bejelentési eljárás mellett a törvény a munkáltató egyéb kötelezettségeit is előírja, amelyek között megkülönböztethető többek között:
- a belső értesítésekről szóló nyilvántartás vezetésére vonatkozó kötelezettség
- a visszaélést bejelentő adatai és a bejelentésben szereplő adatok bizalmas kezelésének biztosítására vonatkozó kötelezettség
- a bejelentésben szereplő adatok megőrzésének kötelezettsége a következő intézkedések megkötésének évét követő legfeljebb 15 hónapos időtartamra, illetve az ezen intézkedések által kezdeményezett intézkedések befejezését követően.
- tájékoztatási kötelezettségek a visszaélést bejelentő személy számára.
Hogyan biztosítható a jogsértési jelentéskezelő rendszer zavartalan működése?
A jogsértési jelentések kezelésére szolgáló rendszer működése több elemből áll, főként:
- formális elem — belső szabályok kidolgozásának és végrehajtásának kötelezettségéből áll, beleértve a belső bejelentési eljárást is;
- szervezeti elem — technikai és személyes struktúra kialakításából és megvalósításából, az alkalmazandó szabályoknak való megfelelés biztosításából és a visszaélést bejelentőktől kapott értesítések hatékony kezelésének lehetővé tételéből áll.
A fenti elemek gyors és szakszerű megvalósításának legjobb módja a WeMoral rendszer bevezetése - egy átfogó és anonim rendszer a jogsértési jelentések kezelésére, amely biztosítja az új szabályozásoknak való megfelelést, a jelentések anonimitását és a könnyű használatot.
Jogsértési könyvtár
A 3. cikkben szereplő törvénytervezet a jogsértések katalógusát jelzi, amelyről a bejelentő értesítést küldhet. Ugyanakkor jelezzük, hogy ez nem zárt névjegyzék, és a belső bejelentési eljárást végrehajtó jogi személy dönthet úgy, hogy kiterjeszti azt a belső szabályozások (pl. politikák, hatályos szabályok) vagy etikai normák megsértésére (pl. belső magatartási kódexek, helyes gyakorlati kódexek).
Ki lehet a törvény megsértését jelentő személy vagy az úgynevezett visszaélést bejelentő személy?
A visszaélést bejelentő az a személy, aki munkával kapcsolatos összefüggésben szerzett jogsértésről számol be vagy nyilvánosan nyilvánosságra hoz információkat. A törvény hatálya alá tartozó adott jogalany szempontjából a visszaélést bejelentő személy lehet:
- Munkaügyi jelölt
- munkavállaló (beleértve az ideiglenes)
- gyakornok, gyakornok
- vállalkozó vagy más személy, aki polgári jogi szerződés alapján munkát végez
- vállalkozó (pl. vállalkozó vagy alkalmazott a B2B-n)
- részvényes, részvényes
Érdemes megjegyezni, hogy egy ilyen katalógus egyben azon személyek kategóriáinak katalógusa is, akiknek az adott jogalany köteles engedélyezni a benyújtást az alkalmazandó belső bejelentési eljárásnak megfelelően.
A visszaélést bejelentő személy védelme
A visszaélést bejelentő bejelentők európai szintű szabályozásának és tagállami végrehajtásának egyik fő célkitűzése az a vágy, hogy biztosítsák a visszaélést bejelentő személyek védelmét a bejelentett jogsértés következtében ellenük hozott megtorló intézkedésekkel szemben.
Érdemes azonban megjegyezni, hogy a törvény nem nyújt védelmet egyetlen aláírónak sem, hanem csak annak, aki megalapozott okkal feltételezte, hogy az értesítésben szereplő információk valósak és törvénysértést jelentenek. Egyszóval, a védelmet nem szabad biztosítani azoknak az embereknek, akik rosszhiszeműen jelentenek jelentéseket.
Ezenkívül a visszaélést bejelentő törvényjavaslat 2023. januári tervezetének legújabb változatában a jogalkotó úgy határozott, hogy további korlátozást/akadályozó védelmet vezet be. Nevezetesen csak a közérdekű jogsértést bejelentő bejelentő védendő. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy kizárjuk a védelmet azok számára, akik a magánszemélyek, magánszemélyek érdekeit érintő törvény megsértéséről számolnak be, ami jelentős tényező lehet a visszaélést bejelentő személyeket a jogsértések bejelentésétől.
Külső kérelem benyújtása esetén a visszaélést bejelentő igazolást kérhet a hatóságtól, amelyben a hatóság megerősíti, hogy a visszaélést bejelentő a törvényben meghatározott védelem alá tartozik. A hatóság viszont köteles megfelelő igazolást kiállítani, de csak a jogsértés valószínűsíthetően bekövetkezését követően.
Mik a megtorló akciók?
Mint már említettük, az új jogszabály bevezetésének egyik fő célja, hogy megvédje a bejelentőt a megtorló intézkedésektől. A törvény kifejezetten tiltja a bejelentővel szembeni megtorló intézkedéseket, vagy akár az ilyen intézkedések megkísérlését vagy fenyegetését.
Ezenfelül a fenti védelem kiterjed a bejelentést segítő személyekre, a bejelentővel kapcsolatban álló személyekre, valamint a nyilatkozattevő tulajdonában lévő vagy alkalmazott szervezeti egységre is.
A törvény nem tartalmazza a megtorló cselekmények zárt katalógusát, hanem csak példákat tartalmaz arra, mint például a bejelentővel kötött szerződés felmondása vagy felmondása, a bejelentővel kötött szerződés megújításának elmaradása, a fizetés csökkentése, az előléptetés visszatartása, a munkakörülmények kedvezőtlen változása, mobbing, diszkrimináció vagy ésszerűtlen orvosi vizsgálatokra történő utalás.
A bejelentő védelmét megerősítő fontos szempont annak az elvnek a bevezetése, amely szerint annak bizonyítása, hogy egy bizonyos intézkedés nem megtorló intézkedés, teljes mértékben a munkáltatót terheli.
Nyomon követés
Hacsak a bejelentő bejelentésének eredményeként a munkáltató nem tehet semmilyen megtorló intézkedést, köteles nyomon követni.
A törvényben meghatározottak szerint ezek jogi személy vagy közjogi szerv által a bejelentésben szereplő információk valódiságának felmérése és a bejelentés tárgyát képező törvény megsértésének ellensúlyozása érdekében tett intézkedések, különösen magyarázat megadásával, ellenőrzési vagy közigazgatási eljárás megindításával, büntetőeljárásokkal, pénzügyi források visszaszerzésére vagy a jogsértések bejelentésére és a cselekvések megtételére vonatkozó belső eljárás keretében lefolytatott eljárás lezárása érdekében tett intézkedések vagy intézkedések meghozatala eljárások elfogadására külső értesítések és a következő műveletek megtétele.
A nyomon követési kötelezettségnek a belső értesítési eljárásból kell származnia, és a munkáltató köteles tájékoztatni a visszaélést bejelentőt a megtett vagy tervezett nyomon követési intézkedésről legkésőbb az értesítés elfogadásának megerősítésétől számított 3 hónapon belül vagy az értesítés időpontjától számítva (ha az értesítés elfogadását nem erősítették meg).
Belső bejelentés és külső bejelentés
A törvény 3 módot ír elő a visszaélést bejelentő által a törvény hatálya alá tartozó törvény megsértésének nyilvánosságra hozatalára:
- belső bejelentés — a szervezeten belül az elfogadott belső bejelentési eljárásnak megfelelően;
- külső bejelentés — közvetlenül az illetékes hatósághoz benyújtott értesítés, beleértve: Rendőrség, Állami Munkaügyi Felügyelet, Ügyészség, a testületben elfogadott külső értesítések eljárásának megfelelően. Fontos, hogy a bejelentő külső bejelentést tehet anélkül, hogy először belső értesítést kellene tennie.
- Nyilvános közzététel - vagyis, a jogsértéssel kapcsolatos információk nyilvánosságra hozatala. A nyilvánosságra hozatalt és a törvény szerinti védelem alá vonni kívánó bejelentőnek a fejezet szerinti eljárást kell követnie 5 törvény.
Büntető törvények
A törvény számos olyan rendelkezést vezet be, amelyek többek között az alábbiakért büntetőjogi felelősséget állapítanak meg:
- a jogsértés bejelentésének akadályozása vagy megakadályozása;
- a megtorló intézkedések kivonása
- a bejelentő személyazonosságának a törvény rendelkezéseivel ellentétes közzététele (bizonyos esetekben ez megengedett)
- bejelentés olyan helyzetben, amikor a bejelentő tudja, hogy a jogsértés nem történt meg;
Mióta érvényesek a törvény szerinti új kötelezettségek?
A törvény ezt követően lép hatályba 2 hónap a bejelentés napjától számítva. A törvény hatálya alá tartozó szervezeteknek a törvény hatálybalépésétől számított 2 hónap áll rendelkezésül az alkalmazkodásra, különösen a belső bejelentési eljárás elfogadására. A fenti szabály alól kivételt képeznek azok a szervezetek, amelyek esetében 50-249 személy végez munkát, számukra a belső bejelentési eljárás végrehajtásának határideje 2023. december 17.
Tekintettel a törvény kormányzati honlapokon közzétett munkájának ütemtervére, várható, hogy a hosszabb kiigazítási idő hatálya alá nem tartozó szervezeteknek 2023 első felében kell végrehajtaniuk a belső bejelentési eljárást.
