A lengyelországi hatalomátvétel viharos folyamata a 2023-as őszi parlamenti választások után, amelyben a nyolc éve hatalomban lévő Egyesült Jobboldal elvesztette többségét, kérdéseket vet fel többek között a Lengyelország késedelmével kapcsolatos kérdésekkel kapcsolatban, amelyek Lengyelország késedelmes végrehajtását érintik a bejelentők védelmére vonatkozó szabályok végrehajtásában.
A bejelentők védelme Lengyelországban - miért fontos?
Az Európai Unióban hatályos jogalkotási elvekkel összhangban minden tagállam köteles végrehajtani az elfogadott uniós irányelvekből eredő rendeleteket. Az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről szóló, 2019. október 23-i (EU) 2019/1937 európai parlamenti és tanácsi irányelv előírja a tagállamokat, hogy olyan rendelkezéseket fogadjanak el, amelyek védelmet nyújtanak a jogsértéseket bejelentő személyek számára, és ezzel egyidejűleg kötelezhetik a munkáltatókat arra, hogy rendeleteket fogadjanak el és alkalmazzanak a bejelentéseket.
A visszaélést bejelentők védelmére vonatkozó rendelkezések a korrupció megelőzésére és leküzdésére irányuló szélesebb körű politika részét képezik, mind nemzeti, mind uniós szinten.
A PiS-kormány és az irányelv végrehajtásának késedelme
Több mint két év telt el azóta, hogy megjelent a lengyel törvény első, a visszaélésbejelentők védelmére vonatkozó rendelkezéseket végrehajtó tervezetet, és a tervezet jelenlegi változata az év elejétől származik. A rendeleteket 2021. december 17-ig kellett végrehajtani, de ezt a határidőt bizonyos vállalkozáscsoportok esetében 2023. december 17-re halasztották.
A visszaélést bejelentő irányelv nem az egyetlen, amelyet Lengyelország nem hajtott végre időben, de a közelmúltbeli parlamenti választások összefüggésében felmerül a kérdés, hogy a késedelem ebben az esetben véletlen-e, vagy a 2015 óta hatalmon lévő párt szándékos cselekedete.
Szándékos késleltetési elmélet: Védelem a felmondások hulláma ellen?
A választások elvesztésének kilátásával szembesülő PiS-kormány a visszaélésekre és szabálytalanságokra vonatkozó bejelentések számának növekedésére számíthatott volna, különösen, ha a visszaéléseket bejelentőket új szabályozás védené. Tehát az irányelv végrehajtásának késedelme stratégiai lépés volt az esetleges felmondásokkal szembeni védelem céljából?
Az elmúlt nyolc éves PiS uralma keretében számos vita és visszaélés állítása történt. Az a lehetőség, hogy az új törvények által védett visszaéléseket bejelentők több információt fedhetnek fel ezekről a visszaélésekről, aggodalomra ad okot a hatalmon lévők számára.
A visszaélést bejelentők védelmére vonatkozó rendelkezések végrehajtásának késleltetése tehát kísérletet jelenthet a korábbi kormánytagokat megvádoló felmondások lehetséges hulláma ellen.
Tekintettel arra is, hogy az új rendeletek nemcsak az uniós jog megsértésére, hanem a nemzeti jogszabályokra is kiterjesztik a visszaélést bejelentők védelmét, a lehetséges jelentések köre sokkal szélesebb lehet.
Ez több olyan kérdést eredményezhet, amelyekkel a PiS kormányának foglalkoznia kellene, talán kevésbé kedvező fényben. Ilyen helyzetben a szabályozás végrehajtásának késleltetése taktikai politikai lépésnek tekinthető.
